Az erdélyi arisztokrácia újrakezdésben világbajnok

„Ez a kötet arról szól, hogy sosem szabad feladni. Akkor sem, ha ezernyi kiskapu nyílik a menekülésre, a komfortosabb létre, mert dolgunk van a Földön, s a ránk váró feladatokat helyettünk senki más nem végezheti el” - írta ajánlójában Borókai Gábor Csinta Samu első, az erdélyi arisztokráciáról írt könyvéről, az „Erdély újranemesítői”-ről. Második könyve, az „Arisztokraták honfoglalása”, amelyet az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezésében pénteken Szatmárnémetiben, a Németi református templom gyülekezeti termében mutatott be, az elsőnek szerves folytatása.

A Krónika és az Erdélyi Napló korábbi főszerkesztője első könyvében hat – elsősorban székelyföldi és közép-erdélyi – nemesi család rendszerváltás utáni hazatérését mutatta be. Az Aporok, a Bethlenek, a Hallerek, a Kálnokyak, a Mikesek és a Telekiek küzdelmét önmagukkal, az állammal, a körülményekkel.

A második kötetben, az „Arisztokraták honfoglalásában” további négy dinasztia, a Bánffy, a Kemény, a Barcsay és a Csávossy família történelmét mutatja be. Az 1949. március 3-ának éjjelén történt tömeges kilakoltatástól az 1963-ig tartó kényszerlakhelyek időszakán keresztül az 1989-es rendszerváltást követő korszakig. „Az erdélyi arisztokrácia újrakezdésben világbajnok”, fogalmazott Csinta pénteken, utalva arra, hogy második kötetének hősei sem adják fel. Soha. Képesek harcba szállni és ügyüket győzelemre vinni a történelemmel, a bürokráciával, a piacgazdasággal, sőt, saját magukkal szemben is.

Az első két kötet mintegy kétszáz órányi beszélgetést követően született meg. Azért első kettő, mert az író elárulta: készül a harmadik rész is. Amelyben fajsúlyos szerepet kap többek között a nagykárolyi Károlyi család is. A hozzájuk, a Károlyi család leszármazottaihoz kötődő viszonyáról mesélt a könyvbemutatón Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere.

„Ez a társadalmi réteg sok mindent átélt, sok pofont kapott az élettől. Most mással van elfoglalva. Azzal, hogy megvívják a maguk harcát, hogy stabilizálják saját helyzetüket. Meggyőződésem azonban, hogy eljön majd az ideje annak is, hogy nagyobb szerepet vállaljanak a közéletben, akár a politikában is” - tekint a jövőbe Csinta.

„Ha könyveimmel csak annyit érek el, hogy ezentúl többször megállunk majd épített örökségünk remekművei mellett és jobban odafigyelünk rájuk és megpróbáljuk megőrizni őket, akkor már nem írtam meg hiába ezeket a történeteket” - fogalmazta meg saját ars poeticáját Csinta Samu.